Még jó, hogy nem ittunk előre a ..... (persze ez nem így volt)
4:0, csak nem nekünk. Jó hangulatban kezdődött. Még a meccs előtt sorban állás a söntésnél, közben beszélgetés más szurkolókkal és Fradistákkal (!) is. Esélylatolgatás, reménykedés a győzelemben. :) Még a bejutás előtt szembetalálkoztunk Hemingway-el, aki élőben magasabbnak és hétköznapibbnak tűnt, mint korábban a képernyőn.
Aztán elkezdődött. Elég közel ültünk az első félidőben a keménymaghoz, így a hangulat adott volt. Ezt még a 8, percben született Eto-gól sem tudta elrontani. A hangulatváltozás a második félidőben történt, amikor is jött a 2., a 3. és a 4. kapott gól is.
Ezt a mérkőzést legfeljebb akkor nyerhettük volna meg, ha a félidőben nem Délczeget cseréljük Diaby-ra, hanem az egész védelmünket Eto-ra! Nem véletlen az, aki! Fél óránként van egy helyzete. Ez azt jelenti, hogy egy meccsen 3, amiből 2-őt be is lőtt.
A mérkőzés tanulsága számomra az volt, hogy továbbra sincs támadónk. Csatár nélkül az idei év is olyan szenvedős lesz, mint az elmúlt tavaszi idény. Igazából nem értem, hogy miért nem "harapott" a csapat? Hiányzott belőlük a tűz, a lelkesedés. Egy szögletnél miért kell 4-5 emberrel védekeznünk akkor, amikor az oroszok mind visszazártak? Ez a 4-5 ember kit fogott ? Egymást? A mérkőzést látva felmerül bennem néhány kérdés:
- Ezek a játékosok pénzt kapnak ezért a teljesítményért? Én még a vizet is kifizettetném velük, amiben fürdenek. Számukra kell, hogy megtiszteltetés legyen az, hogy felvehették ezt a mezt.
- Van a csapatnak szakmai stábja? Ha igen, azt azonnal el kellene küldeni, mert hogy munkát nem végeznek az biztos!
A kritikát azért fogalmazhatom meg, mert Honvéd-os vagyok. Így jogom van őket szidni. Elkeseredetten, reménykedve
Utolsó kommentek